1918-ban van olyan terv, hogy Szlovenszka krajina néven autonóm entitást alakítanak ki a szlovénlakta vasi és zalai régiókban. Klekl József később már úgy látta, hogy kézenfekvőbb megoldás lenne csatlakoztatni a területet Jugoszláviához, mindenesetre a sajátos öntudatot és nyelvet figyelembe véve az új államon belül is autonómiát szeretett volna vidékének (Jászi Oszkár részéről olyan javaslat született, hogy a Muraköznek és a Vendvidéknek közösen kellene autonóm területet alkotnia, mivel egymagában túl kicsi a Szlovenszka krajina).
Az egészből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vendek eredetét illető kérdés nem bír tudományos jelleggel, sokkalta inkább önös politikai érdekeket szolgál ki. Napjainkban is találunk könyvekben, iratokban és az interneten effajta félrevezető adatokat a szlovénekről, amelyek tévesen informálják az embereket és gyakorta rossz véleményeket alakítanak ki a vendekről. A Szlovén Nemzeti Párt (SNS) szerint a magyarok rosszul bánnak a szlovén kisebbséggel, ezért több jogot követelnek számukra. A párt azonkívül szeretné egyesíteni a magyarországi szlovéneket az anyaországgal, viszont a szlovén szervezetek elzárkóznak tőle.
Lakóhelyük, életkörülményeik[szerkesztés] A magyarországi szlovének lakóhelye a 94 km² területű Vendvidék, melyen ma szűkebb értelemben közvetlenül a Rába folyó mellett elterülő dombos tájegységet értik. A magyarországi szlovén községek gazdasági központja Szentgotthárd. Az egykor volt dohánygyár, óragyár, kaszagyár, téglagyár, selyemgyár rengeteg szlovénnek adott munkát. Miután legtöbbjük bezárt, a helyiek munkaviszonya is megszűnt.
Kezdetben oktathattak vend nyelven és születtek ezen a nyelven könyvek, folyóiratok stb., de 1907-től bevezették a magyar nyelvű oktatást Apponyi Albert révén, a tanintézményekben, ami így tökéletes asszimiláló hely lett. A magyarosítások serkentették elsősorban a katolikus szellemű értelmiségi mozgalmakat az ellenállásra. A század végén már kialakulóban volt az autonómia követelése is.
Az hogy a magyarországi szlovéneket vendeknek nevezték, politikai számításokból kifolyólag tették, az illírizmus és a pánszlávizmus megállítására és korántsem mellékesen a nemzetiség asszimilálása végett. Az 1848–49-es szabadságharc idején és az azt megelőző időkben volt napirenden a „vend kérdés”, ahol két ellentétes tábort szokás emlegetni: az egyik a szlovén, a másik ennek ellenkezőjét képviselte. A katolikus lelkészek és híveik a szabadságharc alatt a szintén katolikus Habsburgokat támogatták, az evangélikusok Kardos János (1801-1873) őrihodosi lelkész vezetésével Kossuth Lajos oldalán álltak, pusztán csak azért, hogy megtarthassák evangélikus vallásukat a katolikusokkal szemben. A szabadságharc alatt a szlovénség nem vett részt a magyarellenes nemzetiségi felkelésekben.
A határ közelsége miatt a terület nagyon sokáig elzárt volt a külvilágtól, a hazafelé tartókat állandóan igazoltatták. A rendszerváltás után megalakult a Magyarországi Szlovének Önkormányzata, de 1992-ben megszerveződött annak ellentábora a Vend Szövetség is, amely a helyiek nem szlovén mivoltát hivatott újból bebizonyítani. A szervezet azóta megszűnt, de jelenleg is vannak olyan egyének akik (ráadásul magyarok) minden eszközt megragadva próbálják céljukat elérni, de az általuk felhozott (jobbára revizíós) dokumentumok teljesmértékben megcáfolhatók, sőt néha hamisak.
A vendkérdés nyomós érvként szolgált a Trianon előtti határok visszaállításáért küzdőknek ahhoz is, hogy a Muravidéket visszacsatoltassák Magyarországhoz, mert akkor lakóikat érdekeik nem Szlovénia népéhez kötik. Amellett tény, hogy a délszláv egységet hirdető jugoszláv vezetők és híveik igyekeztek a magyarországi szlovéneket a magyarok ellen agitálni, de azok nem rokonszenveztek velük, ám csak azért nem, mert náluknál sokkalta jobban féltek a magyar hatósági szervektől! 1945-től[szerkesztés] A második világháborút követően elfogadták az etnikum szlovén származását.
Képzettség híján csak néhány embernek sikerült az új gyárakban elhelyezkednie. A magyarországi szlovének többsége ma is mezőgazdasággal foglalkozik. Nagy az alulképzettség, sokan küszködnek megélhetési gondokkal. Ma egyre fogyatkozik a szlovén népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják anyanyelvüket, egymás közt inkább magyarul társalognak és az iskolában is a szlovén irodalmi nyelvet oktatják, amelyet nehezen sajátítanak el. Hiányzik amellett a nemzetiségi tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket etnikumuk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai tömegmédia és digitális világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől.
How to Watch Germany vs. Romania: Live Stream, TV
ᐉ Germany vs Romania Live Stream, Tip - Football Predictions
A honvédseregben sorozás útján, vagy a német nemzetiségűek helyetteseként küzdöttek szlovének az osztrákok és a horvátok ellen, Lendvában pedig szlovénekből nemzetőrség is verbuválódott. A háború alatt és után az osztrákok is sokat besoroztak erőszakkal a császári seregekbe. Az neoabszolutizmus éveiben a vita elhalkult, majd a kiegyezés után vették elő, mikor a magyar politikai vezetés a nemzetiségek teljes beolvasztására törekedett. A magyar politikusok követelték a szlovénektől, hogy vallják magukat vendeknek és vendszlovéneknek, és megkezdték a muramenti községek szláv eredetű neveinek is a magyarosítását.
Azok közül akik tagadják a vend-szlovén azonosságot, sokan nem is igazi vendek, hanem magyarok. A konzervatív szellemiségű kör még mindig támogatja a trianoni revízió elképzelését ezzel, következésképp ezért vallja magát vendnek, újabban elszlovénosodott magyarnak tekinti ezt a lakosságot és véleménye szerint vissza kellene magyarosítani őket. Állításaik viszont nem érdemelnek hitelt, mivel rendkívül gyenge lábakon állnak, sőt az érvek, mint a Mikola Sándor és más irredenták elméletei, több vélemény szerint is inkább történelem-hamisító jellegűek.
Az általuk alapított majorokból keletkeztek azok a szlovén települések, amelyek még ma is Magyarországhoz tartoznak. Újkor[szerkesztés] Minthogy a magyarországi szlovének a magyar királyok alattvalói voltak évszázadokig, jóformán semmi kapcsolatuk nem volt a német uralom alatt levő szlovénekkel, akiket a Német-római Birodalom uralt, s kapcsolatba kerültek reformációval és megindultak a polgári fejlődés útján. A török hódoltság háborúkkal terhes korszaka Magyarországon nemcsak a magyarság létszámának megcsappanását eredményezte, hanem a szlovénekét is. A 18.
Form and head to head stats Romania vs Germany - Sky Sports